Természetes barnaság, biológiai fényvédelem

A Földet érő napfény hullámhossza alapján látható (400-800 nm-es tartományú) fényre, valamint láthatatlan infravörös (IR), illetve ultraibolya (UV) sugarakra osztható. Biológiai hatása csak az ultraibolya (UV-A, B és C) sugaraknak van, az infravörös csupán melegítő hatású, ezért ezeket hősugaraknak is nevezzük.

Az ultraibolya sugarak egész szervezetet érintő hatásai közül a legfontosabb, hogy a bőrben a csontfejlődéshez nélkülözhetetlen D-vitamint képez. Ezen kívül fokozza a vérképző szervek működését, javítja az általános állapotot, növeli a szervezet védekező képességét a fertőző betegségekkel szemben.

Nagyobb mennyiségű UV-B sugárzás hatására a bőrön gyulladás keletkezhet, s a bőrpír kialakulását hólyagképződés is követheti, majd a felület pigmentálódik, később pedig lehámlik. A gyulladás után kialakuló ún. indirekt pigmentáció új pigment anyag képződésével jár, míg az UV-A sugarak hatására gyulladás nélküli direkt pigmentáció alakul ki, s a már meglévő pigment tovább sötétedik.

A legrövidebb hullámhosszú, legnagyobb energiájú UV-C sugarakat a légkört övező ózonréteg elnyeli, természetes körülmények között nem szabadna a Földre jutniuk. Bőrgyulladást, kötőhártya gyulladást okozhatnak, s szerepük van a rosszindulatú hámdaganatok képződésében is. Mindhárom UV sugárfajta rendelkezik azonban szemkárosító, a bőr korai öregedését okozó hatással. A szervezet az UV sugarak káros hatása ellen egyrészt melanin képzésével, másrészt a szaruréteg megvastagodásával védekezik. Körülbelül háromheti rendszeres napozás hatására kialakult pigmentációval tízszeresére, a szaruréteg megvastagodásával pedig négyszeresére nő a bőr ellenálló képessége a további UV sugarakkal szemben.

A fényvédelem teljes folyamatát még nem ismerjük. Valószínűleg fényvédő anyagok is keletkeznek a hámban.
Hosszabb ideig tartó napozás közben a felmelegedés és az izzadás miatt célszerű többször zuhanyozni. Figyelembe kell azonban venni, hogy a lehűlt, nedves bőrfelületen, vagy erősebb szélben az UV sugarak pigmentáló, gyulladáskeltő hatása fokozottabb. A tengerszint fölötti magasság, a tiszta levegő, a nagy vízfelület, a homok, a sziklák és az erős szél a többszörösére növelhetik a fény erősségét.

A sugárérzékenység a bőr- és hajszínnel szoros kapcsolatban áll: a legérzékenyebbek a vörös hajúak és a világos szőkék, legkevésbé a feketék. A fehér bőrűek fényérzékenysége kb. 10-szerese a feketéknek.
A napozás első heteiben – amíg ki nem alakul a biológiai védekezés – célszerű fényvédő kozmetikumokat használni. Az érzékeny bőrűeknek kezdetben 6–7-es, a közepesen fényérzékenyeknek (sötétszőke vagy barna hajúak) a 4–5, míg a fekete hajú, barna bőrűeknek elegendő a 2–3-as faktorú napozószer, az is inkább bőrápoló hatása miatt kívánatos.
A túl sok napfény szárítja, cserzi a bőrt. Csökkenti a faggyútermelést, fokozza a vízleadást, a verejték elpárolgása után visszamaradó só tovább rontja a helyzetet. Napozás után alaposan le kell mosni a bőrt, és jó minőségű nappali krémmel vagy testápolóval vékonyan bekenni, így csökkenthető a napfény öregítő hatása, és a barna bőrszín is tovább megőrizhető.

A táplálkozás oldaláról ugyanezt a karotinoidokat és vitaminokat tartalmazó sárgarépa, valamint a homoktövis növényéből nyert húsolaj fogyasztásával is segíthetjük.
A karotinoidok elraktározódnak a bőrben, védik a hámréteget, elősegítik a pigment-képződést, tehát növelik barnulási készségünket még kisebb napsugárzás (szolárium) mellett is.

c. Prof. Dr. Dörnyei József
a kémiai tudományok kandidátusa